Befektetői közlemények

A gazdasági környezet továbbra is kedvezőtlen hatással van a bevételeinkre; kiélezett versenykörnyezetben is megőriztük kedvező piaci pozícióinkat

Budapest, 2010. február 25. 00:00

A Magyar Telekom (Reuters: NYSE: MTA.N, BSE: MTEL.BU és Bloomberg: NYSE: MTA US, BSE: MTELEKOM HB),Magyarország vezető távközlési szolgáltatója ma közzétette 2009. évre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

Főbb eredmények:

• A bevételek 4,3%-kal 644,0 milliárd forintra (2 295,2 millió euróra) mérséklődtek 2009-ben 2008-hoz képest. A bevételcsökkenés tartalmazza a 2008. második negyedévben képzett 8,5 milliárd forint vezetékesből mobil hálózatba irányuló forgalmi bevételekhez kapcsolódó elhatárolás feloldását. Ezen elhatárolás feloldása nélkül a bevételek 3,1%-kal csökkentek a magyarországi hangalapú vezetékes- és mobilbevételek visszaesése következtében. A csökkenést nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a magyarországi rendszerintegrációs és információtechnológiai valamint TV szolgáltatásokból származó bevételek növekedése, sem a nemzetközi leányvállalatok bevételeinek a forint gyengüléséből adódó emelkedése.
• Az EBITDA 7,2%-kal 249,1 milliárd forintra mérséklődött, az EBITDA ráta 38,7%-ot ért el 2009-ben. A rendkívüli tételek nélküli EBITDA (a vizsgálattal kapcsolatos költségek, a végkielégítéssel kapcsolatos költségek, elhatárolások és céltartalék visszaforgatások nélkül számolva) 6,9%-kal 262,8 milliárd forintra mérséklődött, míg az EBITDA ráta ezen rendkívüli tételek nélkül 40,8% volt.A vezetékesből mobil hálózatba irányuló forgalmi bevételekhez kapcsolódóan 2008-ban könyvelt elhatárolás feloldása nélkül a rendkívüli tételek nélküli EBITDA 4,0%-kal csökkent 2009-ben.

Rendkívüli és egyszeri tételek részletei (millió Ft)	2008. negyedik negyedév	2008 teljes év	2009. negyedik negyedév	2009 teljes év
Vizsgálattal kapcsolatos költségek	1 475	5 420	1 252	6 398
Végkielégítéssel kapcsolatos költségek és elhatárolások	5 173	8 472	8 305	9 557
Végkielégítéshez kapcsolódó céltartalék visszaforgatás	0	0	0	-2 200
Vezetékesből mobilba irányuló forgalmi bevételekhez kapcsolódó elhatárolás feloldása	0	-8 525	0	0
Rendkívüli és egyszeri tételek összesen	6 648	5 367	9 557	13 755

• A Társaság részvényeseire jutó eredmény ( nettó eredmény ) 16,5%-kal, 93,0 milliárd forintról (370,2 millió euróról) 77,6 milliárd forintra (276,6 millió euróra) mérséklődött 2009-ben. A csökkenéshez az EBITDA mérséklődése mellett hozzájárult az is, hogy a hitelállomány növekedése miatt emelkedtek a nettó pénzügyi költségek, amit részben ellensúlyozott az értékcsökkenési és amortizációs költségek csökkenése, valamint az alacsonyabb nyereségadó. 2008. és 2009. során számos eszköz hasznos élettartama meghosszabbításra került, aminek következtében az értékcsökkenési költségek csökkentek. A nyereségadó a macedón adórendszerben történt módosítás következtében mérséklődött, amelynek értelmében a nettó eredmény osztalékként történő kifizetéséig nem kerülhet sor társasági és halasztott adó elszámolására.
• Az üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 210,3 milliárd forintról 193,8 milliárd forintra csökkent. Az EBITDA csökkenése mellett a működő-tőke kismértékben romlott, a fizetett kamatok és egyéb pénzügyi díjak pedig emelkedtek. Ezen hatásokat részben ellensúlyozta az alacsonyabb fizetett nyereségadó. A működő-tőke romlásának oka elsősorban a lejárt követelésekre képzett céltartalékok állományának emelkedése.
• A beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba (CAPEX) 6,1 milliárd forinttal 101,9 milliárd forintra csökkent 2009-ben 2008-hoz képest. A CAPEX csökkenéséhez hozzájárult, hogy a 2008-as költés tartalmazta a macedón 3G licensz 2,5 milliárd forintos díját, valamint készlet-átértékeléshez kapcsolódó, készpénzmozgással nem járó tételeket 1,8 milliárd forint értékben. Ezen tételek nélkül a CAPEX 1,8 milliárd forinttal mérséklődött 2009-ben. A CAPEX teljes összegéből a Lakossági Szolgáltatások Üzletágra 23,8 milliárd forint, a Vállalati Szolgáltatások Üzletágra 2,9 milliárd forint, a Csoportközpontra 4,5 milliárd forint, a Technológia Üzletágra pedig 49,0 milliárd forint jutott, míg Macedóniában 15,3 milliárd forintot, Montenegróban 4,9 milliárd forintot fordítottak beruházásokra.
• A nettó adósságállomány a 2008 év végi 254,3 milliárd forintról 2009 végére 269,4 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) 2009 végén 30,8% volt.

Christopher Mattheisen, elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott: „2009-ben komoly kihívásokkal kellett szembenéznünk, mivel az egyébként is nehézségekkel teli piaci környezet, amelyet az egyre erősödő verseny jellemez, még kedvezőtlenebbé vált a gazdasági visszaesés következtében. Annak érdekében, hogy megfeleljünk a kihívásoknak, továbbra is versenypozícióink megerősítésén dolgoztunk a kulcsfontosságú piacainkon.  Kezdeményezéseinknek köszönhetően a magyar mobil piacon mind a hangalapú, mind a szélessávú szolgáltatások terén megőriztük egyértelmű piacvezető pozíciónkat. A hazai vezetékes piacon tovább folytattuk az összekapcsolt csomagok értékesítését, hogy megerősítsük a Magyar Telekom, mint integrált szolgáltató pozícióját. Ezen csomagok iránti kereslet meghaladja várakozásainkat, és az év során megduplázódott azon ügyfeleink aránya, akik hangalapú, internet és TV szolgáltatásokra egyaránt előfizetnek. Ugyanakkor 2009-ben jelentősen növelni tudtuk részesedésünket a TV piacon, és jelenleg a második legnagyobb TV szolgáltatók vagyunk Magyarországon. Az integrált információtechnológiai és telekommunikációs termékeinknek köszönhetően tovább erősítettük vezető ICT pozíciónkat, így a nehéz piaci környezet ellenére nőttek az e szegmensből származó bevételeink.
A külső környezet eredményeinkre gyakorolt kedvezőtlen hatásait azonban nem tudtuk teljes mértékben ellensúlyozni, mivel a lakossági és üzleti szegmensben egyaránt erős nyomás nehezedett az ügyfelek vásárlóerejére. A forgalom jelentősen mérséklődött, miközben az ügyfelek költség-racionalizálási törekvései következtében nőtt az elvándorlás. Mindezek következtében 2009-ben a bevételek ^[1] 3,1%-kal csökkentek, ami kismértékben meghaladja a publikus célkitűzésünket. A 2009-ben végrehajtott költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhetően ugyanakkor a rendkívüli tételek nélküli EBITDA (4,0%-os csökkenés) és a CAPEX (101,9 milliárd forint) is a publikus célkitűzésünknél némileg kedvezőbben alakult.
2010-re előretekintve a magas munkanélküliség és a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének csak korlátozott mértékű növekedése következtében várhatóan továbbra is nagy nyomás nehezedik majd az ügyfelek kiadásaira. A vállalati szegmensben is várhatóan folytatódnak a kedvezőtlen tendenciák, ami korlátozóan hat a bevételeinkre. Ezen felül a 2009. évi átlagnál erősebb forintárfolyam kedvezőtlen hatással lehet az eredményeinkre, mivel negatívan befolyásolja a nemzetközi leányvállalataink hozzájárulását a forintban számított eredményekhez. Mindezek következtében 2010-ben a bevételek és a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA esetében is 5-7%-os csökkenésre számítunk. Az EBITDA csökkenése a bevételeink összetételének változását is tükrözi. Ugyanakkor a rendszerintegrációs és információtechnológiai bevételek arányának emelkedése lehetővé teszi, hogy a CAPEX tekintetében 2010-ben a 2009-es költésekhez képest körülbelül 5%-os csökkenést érjünk el. ^[2]

[1] A vezetékesből mobil hálózatba irányuló forgalmi bevételekhez kapcsolódóan 2008-ban könyvelt elhatárolás feloldása nélkül
[2] Az összehasonlítás alapjául szolgáló 2009-es adatok: 644,0 milliárd forint bevétel; 262,8 milliárd forint rendkívüli tételek nélküli EBITDA és 101,9 milliárd forint CAPEX.

2009. negyedik negyedéves eredmények elemzése

Csoport

• A bevételek 4,0%-kal mérséklődtek 2009. negyedik negyedévben 2008 azonos időszakához képest. A hangalapú kiskereskedelmi bevételek minden piacon csökkentek elsősorban a magyarországi kedvezőtlen gazdasági környezet és a nemzetközi leányvállalatoknál tapasztalható erős verseny következtében. A magyar mobil végződtetési díjak csökkentésének következtében a mobil nagykereskedelmi bevételek is mérséklődtek. Ezen hatásokat nem tudta ellensúlyozni a magyarországi TV szolgáltatásokból, valamint a rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek növekedése.
• Az EBITDA 14,2%-kal csökkent 2009. negyedik negyedévben, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 7,9%-kal mérséklődött. A bevételek csökkenése mellett az éves béremelés következtében növekedtek a személyi jellegű költségek. Ezen hatásokat nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni, hogy a mobil végződtetési díjak csökkentésének következtében csökkentek a más mobil szolgáltatóknak történő kifizetések, valamint a költségcsökkentési intézkedéseinknek köszönhetően mérséklődtek az egyéb működési költségek.

Lakossági Szolgáltatások Üzletág (CBU)

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 4,0%-kal 81,8 milliárd forintra csökkentek, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 2,6%-kal 43,4 milliárd forintra mérséklődött 2009. negyedik negyedévben 2008 azonos időszakához képest. Az egyszeri tételek nélkül számolt EBITDA ráta kismértékben, 53,0%-ra nőtt a hatékonyságnövelő intézkedéseinknek köszönhetően, ami ellensúlyozta a magas nyereségtartalmú hangalapú vezetékes és mobil bevételek csökkenését.  A CAPEX 3,6 milliárd forintot tett ki a negyedik negyedévben, melynek jelentős része a szatellit TV- hez és az optikai programhoz kapcsolódik.

• A vezetékes bevételek 2,7%-kal mérséklődtek 2009. negyedik negyedévben 2008 azonos időszakához képest, mivel a gazdasági visszaesés és a különböző IP- és kábelalapú hangszolgáltatások irányába történő migráció következtében növekedett az ügyfél lemorzsolódás, ami az előfizetési és forgalmi bevételek csökkenéséhez vezetett. A szélessávú ügyfelek száma ugyan tovább nőtt, és meghaladta az 595 000–et, azonban az árak csökkenésének és a kedvezőbb díjszabású csomagokra történő migráció erősödésének következtében az internet bevételek 6,5%-kal mérséklődtek. Ezen kedvezőtlen hatásokat részben ellensúlyozta, hogy az ügyfélszám növekedésének köszönhetően az utolsó negyedévben 32,8%-kal nőttek a TV szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételek. 2009 végén a TV előfizetőink száma 630 000 volt.
• A mobil bevételek 5,0%-kal 48,6 milliárd forintra mérséklődtek a negyedik negyedévben, mivel a kedvezőtlen gazdasági környezetben az ügyfelek racionalizálni próbálták a kiadásaikat. A T-Mobile lakossági ügyfeleinek száma és a SIM kártyák száma alapján mért piacrészesedése csökkent ugyan a 2008 végi szinthez képest, azonban ez elsősorban az inaktív ügyfelek erősödő lemorzsolódásának, valamint a dupla és tripla SIM kártyák lemondásának következménye. Ugyanakkor az aktív ügyfelek száma alapján mért piaci részesedésünk 44,4%-ra nőtt az év során. 2009-ben a forgalom ugyan az előző évihez képest érdemben nem változott, az átlagos árszintek csökkenése valamint a mobil végződtetési díjak 2009. januári csökkentése következtében az ARPU éves szinten 6,9%-kal mérséklődött.

Vállalati Szolgáltatások Üzletág (BBU)

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 2,3%-kal 47,5 milliárd forintra csökkentek, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 2,5%-kal 21,3 milliárd forintra nőtt 2009. negyedik negyedévben. Ebből adódóan a rendkívüli tételek nélküli EBITDA ráta 42,8%-ról 44,9%-ra nőtt az év során végrehajtott hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhetően, ami részben ellensúlyozni tudta a bevételcsökkenést. Emellett kedvezően hatott az EBITDA-ra az is, hogy jelentősen csökkentek a Pro-M hálózati eszközeinek értékesítésével kapcsolatos bevételek és költségek (a 2008. negyedik negyedévi 2,5 milliárd forinttal szemben 2009. negyedik negyedévben 1,1 milliárd forintot tettek ki).

• A vezetékes bevételek 6,8%-kal csökkentek, tükrözve a magyar gazdaságban tapasztalható recessziós hatásokat. Magyarországon összességében csökkent a vállalkozások száma, míg a fennmaradtak költségcsökkentési intézkedéseket vezettek be, melyek keretében csökkentették távközlési kiadásaikat.Ennek következtében tovább csökkent a hangalapú és az internet ügyfelek száma, míg a mobilhelyettesítés miatt a forgalom is mérséklődött, ami a hangalapú és az internet bevételek visszaeséséhez vezetett. 
• A mobil bevételek 9,1%-kal csökkentek. Az említett recessziós hatások vállalati ügyfeleink mobilköltéseire is hasonló hatással voltak, aminek következtében 2009 negyedik negyedévében is magas maradt az ügyfél lemorzsolódás, és tovább csökkentek az átlagos tarifaszintek. A nem hangalapú szolgáltatások bevételei ugyan a mobil szélessávú szolgáltatás növekvő használatának köszönhetően emelkednek (a vállalati ügyfelek ARPU-jának 23,6%-át teszik ki), azonban az ARPU ennek ellenére 15,6%-kal csökkent 2009-ben, amihez hozzájárult a mobil végződtetési díjak 2009. januári csökkentése is. Mindemellett a Pro-M hálózati eszközeinek értékesítéséből származó bevételek is csökkentek 2009 negyedik negyedévében 2008 negyedik negyedévéhez képest.
• A rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek 10,0%-kal nőttek 2009. negyedik negyedévben, mivel számos, az év korábbi időszakában elhalasztott vállalati és állami beruházás a negyedik negyedévben lezárult.

Macedónia

Macedóniában a bevételek 3,8%-kal csökkentek 2009. negyedik negyedévben 2008 azonos időszakához képest, míg a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA 6,8%-kal mérséklődött. Ennek következtében a rendkívüli tételek nélküli EBITDA ráta az előző évi 41,9%-ról 40,6%-ra csökkent, a minden szegmenset jellemző erősödő verseny következtében. Macedón dénárban számolva a bevételek 8,8%-kal csökkentek, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 11,6%-kal mérséklődött (a forint átlagosan 5,5%-kal volt gyengébb a dénárhoz képest 2009. utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest)

• A vezetékes bevételek macedón dénárban számolva 13,2%-kal csökkentek az alternatív és mobil szolgáltatók támasztotta erős verseny következtében. A kiélezett versenyhelyzet, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt nőtt az éves ügyfél lemorzsolódási ráta, valamint tovább csökkent a kimenő forgalom. Az internet és az IPTV előfizetői szám emelkedésének köszönhetően növekedtek az ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételek, ami részben ellensúlyozta a hangalapú bevételek csökkenését.
• A mobil bevételek macedón dénárban számolva 4,7%-kal csökkentek. A forgalom ugyan nőtt és javult az ügyfélösszetétel is, azonban ezt ellensúlyozta a verseny miatti tarifaszint-csökkenés, aminek következtében az ARPU nyomás alá került. Az erősödő verseny következtében egyúttal 0,1%-ra lassult az ügyfélszám növekedése.

Montenegró

Montenegrói leányvállalatunk bevételei kismértékben, 0,4%-kal nőttek 2009. negyedik negyedévben 2008 azonos időszakához képest a forint euróval szembeni gyengülése következtében (a negyedik negyedévben a forint átlagosan 5,3%-ot gyengült az euróhoz képest). A rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA 17,0%-kal nőtt, az rendkívüli tételek nélküli EBITDA ráta pedig 34,1%-ról 39,8%-ra javult a személyi jellegű költségek csökkenésének, valamint az év során végrehajtott, számos egyéb működési költséget is érintő költségcsökkentési intézkedésnek köszönhetően.  Euróban számolva a bevételek 4,7%-kal csökkentek, az EBITDA pedig 11,2%-kal emelkedett.

• A vezetékes bevételek euróban számolva 2,0%-kal csökkentek 2009. negyedik negyedévben a hangalapú kiskereskedelmi bevételek csökkenésének következtében, amit részben ellensúlyozott az internet és TV bevételek növekedése. A hangalapú bevételek csökkenését a számottevő mértékben erősödő mobilhelyettesítés eredményezte, ami elsősorban a harmadik mobil szolgáltató piacra lépését követő erősödő verseny, illetve a csökkenő mobiltarifák következménye. Másrészt az ADSL és az IPTV ügyfélszám számottevő emelkedésének köszönhetően az internet és TV bevételek egyaránt jelentős növekedést mutattak.
• A mobil bevételek euróban számolva 7,5%-kal csökkentek. A mobil előfizetők számának emelkedése ellenére a tarifaszintek jelentős csökkenése következtében mérséklődtek a hangalapú kiskereskedelmi bevételek. Ezen hatásokat némileg mérsékelte, hogy a mobilinternet használók megnövekedett számának köszönhetően emelkedtek a nem hangalapú bevételek.  

Technológia Üzletág

A Technológia Üzletág a mobil és vezetékes hálózat működéséért és fejlesztéséért, valamint az informatikai üzemeltetésért felelős költségközpont. A hálózati és IT beruházások is ezen üzletágnál jelentkeznek. A Technológia Üzletág bevételei 28,6%-kal 2,5 milliárd forintra csökkentek, a rendkívüli tételek nélküli EBITDA 0,9%-kal -11,9 milliárd forintra mérséklődött. A CAPEX 13,1 milliárd forint volt 2009. negyedik negyedévben, elsősorban az optikai hálózat kiépítésével, a mobil szélessávú hálózatokkal kapcsolatos beruházási munkálatokkal, valamint az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos ráfordítások következtében.

Csoport Központ

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 11,6%-kal 34,7 milliárd forintra csökkentek. A bevételcsökkenés oka elsősorban a nagykereskedelmi bevételek mérséklődése, különösen a mobil bevételek esetén, mivel a mobil összekapcsolási díjak 2009 elején 15%-kal csökkentek. A lejárt követelésekre képzett céltartalékok növekedésének következtében a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA -6,3 milliárd forintra csökkent.

 

A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. 

Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is, amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot. 

További információkat a belső és a hatósági vizsgálatokkal kapcsolatosan a Magyar Telekom 2009. évi első, második és harmadik negyedéves jelentései, illetve az SEC-hez benyújtott, a 2008. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentése tartalmaz. 

Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára” című, 2009. november 30-i keltezésű jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot. 

A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi tanácsadója rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat és következtetéseket tartalmazza: 

- Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban “elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadó szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.”  Ezen szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság és/vagy érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen szerződések számviteli minősítését, azért hogy megfelelően kerüljenek elszámolásra ezen kiadások. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg. 
- 2000 és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalata akkori felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó céggel, illetve annak kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy “a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy az ezen szerződések alapján történt kifizetések törvényesek lettek volna”. 
- “A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része szabályozási vagy más, a macedón kormánytól megszerzendő előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek nem kerültek megjelölésre a szerződésekben.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső haszonélvezőinek az azonosítását. 
- Ezen szerződések megkötésével és az azok alapján történt kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők mindegyikével vagy többségével jellemezhető ügyleteket: 
-    a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;  
-    hamis és félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;  
-    a nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és tevékenységük figyelemmel kisérésének hiánya;  
-    a teljesítésre vonatkozó bizonyítékok hiánya; és   
-    nem a szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető előnyök megszerzését szolgáló kiadások.  

A Végleges Jelentés kimondja, hogy “a Vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.”  

A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna. 

Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket léptetett életbe, amely intézkedések magukban foglalták a Társaság belső kontroll folyamatainak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését is. A Végleges Jelentéssel összefüggésben az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság megfelelőségi programjával és belső kontrolljával kapcsolatban. A Végleges Jelentésben foglaltakkal kapcsolatos javító intézkedések Audit Bizottság számára történt bemutatását követően a Társaság vizsgálja, az Audit Bizottsággal konzultálva, hogy a Végleges Jelentés alapján szükséges-e – és ha igen milyen mértékű – további javító intézkedések megtétele, ideértve a személyekre és/vagy a Társaság és leányvállalatai belső kontrolljára vonatkozó szabályzatokra és eljárásokra vonatkozó intézkedéseket, annak érdekében, hogy a Végleges Jelentés által feltárt problémák megoldásra kerüljenek.  

A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni, rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségeket. 

Mint azt a Magyar Telekom korábbi közleményeiben bejelentette, a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó tevékenységeire vonatkozóan. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette, a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés ügyében. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság folyamatosan együttműködik a hatóságokkal. Nem tudjuk megítélni, hogy mikor zárulnak le a vizsgálatok, és hogy mi lesz azoknak a végső kimenetele, illetve a hatása - ha lesz ilyen - a pénzügyi beszámolóinkra vagy működési eredményeinkre. A hatóságok büntető és/vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak a Társasággal, illetve leányvállalatainkkal szemben, beleértve a pénzbüntetést is, valamint további változtatásokat kezdeményezhetnek az üzleti tevékenységünk és a megfelelőségi programunk tekintetében. 

A Magyar Telekomnál 2009-ben 6,4 mrd Ft költség merült fel a vizsgálatokkal kapcsolatosan, amely a Csoportközpont egyéb működési költségei között szerepel.  

A Magyar Telekomról

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Üzleti tevékenységét két üzletágán keresztül látja el: Lakossági Szolgáltatások (az otthonokhoz kapcsolódó T-Home és a mobil kommunikációs T-Mobile márka); Vállalati Szolgáltatások (T-Systems márka). A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, és többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb  távközlési szolgáltatójában. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.

Ezen befektetői közlemény jövőre vonatkozó kijelentéseket is tartalmaz. Azon megállapítások, melyek nem múltbeli eseményekre vonatkoznak (azaz a véleményünkre és várakozásainkra vonatkozó kijelentések), jövőre vonatkozóak. Ezen kijelentések a jelenlegi terveken, becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, tehát nem lenne helyes ezen kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó módon támaszkodni. A jövőre vonatkozó kijelentések azon időpontbeli állapoton alapulnak, amelyben ezen állítások elhangzanak, s nem vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a kijelentések bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján a továbbiakban nyilvánosan frissítsük, módosítsuk.

A jövőre vonatkozó kijelentések inherens kockázatokkal járnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos olyan fontos tényező van, amelynek hatására a tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek az előretekintő jellegű megállapításoktól. Az ilyen tényezőket többek között a 2008. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentésünk is részletezi, amelyet az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletéhez (SEC), azaz a U.S. Securities and Exchange Commissionhoz nyújtottunk be.