Befektetői közlemények

Stabil teljesítmény a sikeres stratégiai kezdeményezéseknek köszönhetően

Budapest, 2010. november 4. 00:00

A Magyar Telekom (Reuters: NYSE: MTA.N, BSE: MTEL.BU és Bloomberg: NYSE: MTA US, BSE: MTELEKOM HB), Magyarország vezető távközlési szolgáltatója ma közzétette 2010. első kilenc hónapjára vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

Főbb eredmények:

• A bevételek 5,8%-kal 452,6 milliárd forintra mérséklődtek 2010 első kilenc hónapjában 2009 azonos időszakához képest. A bevételcsökkenés oka elsősorban, hogy a hangalapú vezetékes és mobil bevételek mindhárom országban csökkentek, valamint mérséklődtek a magyarországi adat bevételek is. Ezen csökkenéseket részben ellensúlyozta a magyarországi TV, mobil internet valamint rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek növekedése. A forint erősödése miatt azonban a nemzetközi leányvállalatok bevételei forintban számolva kisebb mértékben járultak hozzá a csoport bevételeihez (2010 első kilenc hónapjában a forint 3,0%-kal erősödött a macedón dénárhoz és 2,6%-kal az eurohoz képest).
• Az EBITDA 7,6%-kal 186,9 milliárd forintra csökkent, az EBITDA ráta pedig 41,3% volt. A vizsgálattal kapcsolatos költségek valamint a végkielégítéssel kapcsolatos költségek, elhatárolások és céltartalék visszaforgatások nélkül számolva az EBITDA 7,5%-kal mérséklődött. Az EBITDA ráta ezen rendkívüli tételek nélkül 2010 első kilenc hónapjában 42,2% volt, míg 2009 azonos időszakában 43,0%. A hangalapú bevételekhez kapcsolódó kifizetések mérséklődése (a forgalom visszaesése és a magyar mobil végződtetési díjak csökkentése következtében) valamint a költségoptimalizálási intézkedések eredményeként a személyi jellegű és egyéb működési költségek csökkenése nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a magas jövedelmezőségű hangalapú bevételek esését.

• A Társaság részvényeseire jutó eredmény ( nettó eredmény ) 15,6%-kal, 67,4 milliárd forintról 56,9 milliárd forintra mérséklődött . A csökkenés oka elsősorban az EBITDA mérséklődése és a nyereségadó emelkedése, amit csak részben ellensúlyozott a nettó pénzügyi költségek csökkenése. A nettó pénzügyi költségek csökkenése az időszaki átlagos kamatláb jelentős csökkenésének és az átlagos nettó hitelállomány csökkenésének együttes eredménye. A nyereségadó ugyanakkor nőtt a halasztott adó kötelezettség egyszeri, 5,2 milliárd forintos növekedése miatt. A növekedés oka, hogy a 2010. júliustól hatályos macedón adóváltozások következtében az eredménytartalék azon részére, mely várhatóan osztalékként külföldi illetőségű tulajdonosok részére kerül kifizetésre a jövőben, nyereségadót kellett elszámolni. Az alacsonyabb adóalap és az év elejével megszűnt magyarországi szolidaritási adó nyereségadó csökkentő hatása nem tudta ezt a növekményt ellensúlyozni.
• Az üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 147,7 milliárd forintról 148,2 milliárd forintra nőtt. Az EBITDA csökkenését ellensúlyozta a működőtőke javulása, mely elsősorban a működőtőke hatékonyabb menedzselésnek köszönhető, továbbá a 2009. első kilenc hónapban történt végkielégítésekhez kapcsolódó céltartalék visszaforgatásnak. Mindemellett a jelentősen alacsonyabb effektív kamatláb következtében a nettó pénzügyi költségek is csökkentek 2009-hez képest. A fizetett adó szintén csökkent, elsősorban a magyarországi szolidaritási adó megszűntetésének eredményeként.
• A beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba (CAPEX) 17,2 milliárd forinttal, 54,3 milliárd forintra csökkent 2010. első kilenc hónapban 2009 azonos időszakához képest. A CAPEX teljes összegéből a Lakossági Szolgáltatások Üzletágra 13,2 milliárd forint, a Vállalati Szolgáltatások Üzletágra 2,3 milliárd forint, a Csoportközpontra 2,4 milliárd forint, a Technológia Üzletágra pedig 26,8 milliárd forint jutott, míg Macedóniában 7,2 milliárd forintot, Montenegróban pedig 1,7 milliárd forintot fordítottak beruházásokra.
• Ennek következtében a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történt beruházásokkal valamint a beruházási szállítók változásával korrigált üzleti tevékenységből származó cash flow jelentősen, a 2009. első kilenc havi 64,6 milliárd forintról 2010. első kilenc hónapban 89,7 milliárd forintra javult. Mindemellett a szabad cash flow -, amit az üzleti tevékenységből és az egyéb pénzügyi eszközök beszerzésével / eladásával korrigált befektetési tevékenységből származó cash flow összegeként definiálunk - is hasonló mértékben javult, a 2009. első kilenc havi 64,0 milliárd forintról 2010. első kilenc hónapban 89,7 milliárd forintra emelkedett. A leányvállalatok megvásárlására fordított készpénz összege mindkét évben hasonló nagyságrendű volt, míg a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek csökkenését meghaladta az Orbitel leányvállalat eladásából származó bevétel.
• A készpénztermelés javulásának köszönhetően a nettó adósságállomány a 2009. szeptember végi 284,3 milliárd forintról 2010. szeptember végére 278,4 milliárd forintra mérséklődött. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) 2010. szeptember végén 32,3% volt.

Christopher Mattheisen, elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott : „Harmadik negyedéves teljesítményünk tükrözi, hogy az időszak során megmutatkoztak a gazdasági fellendülés első jelei, de ami ennél fontosabb: bizonyítja stratégiai kezdeményezéseink sikerét. Különösen büszkék vagyunk a lakossági szegmensben kínált összekapcsolt termékek széles skálájára, melyek között immár a mobilhangot vezetékes szolgáltatásokkal összekapcsoló, ún. quadruple play termékek is megtalálhatók, valamint a vállalati ügyfeleknek kínált integrált telekommunikációs-IT ajánlatok széles választékára. Ezen stratégiai kezdeményezések lehetővé tették, hogy legfontosabb piacainkon megőrizzük vezető pozíciónkat, miközben jelentős lépést tettünk azon célunk eléréséhez is, hogy a TV piacon is vezető szereplővé váljunk.
A szervezeti átalakítás következő lépéseként újabb változásokat tervezünk bevezetni ügyfeleink kiszolgálása terén. Mivel kis és közepes méretű vállalati ügyfeleink jelentős részének a lakossági portfólióban szereplő termékekre van szüksége és ezen ügyfeleket már jelenleg is nagyrészt a tömegpiaci szegmens szolgálja ki, úgy döntöttünk, hogy 2011. január 1-től ezen ügyfelek hivatalosan is a tömegpiaci szegmensbe fognak tartozni. Ennek köszönhetően csökkenni fog a vállalati szolgáltatások üzletág által kezelt ügyfélállomány, így még jobban tudunk majd azon kiemelten fontos ügyfelekre és projektekre összpontosítsunk, melyek a speciális komplex telekommunikációs és informatikai megoldásainkat igénylik.
Előretekintve megállapítható, hogy a távközlési szektorra is kivetett különadó jelentősen befolyásolja eredményeinket. A társaságunk által 2010-ben fizetendő különadó teljes összege várhatóan körülbelül 27 millárd forint lesz, és várhatóan érinti majd az EBITDA-t is. A különadó 2010-es évet követő időszakra vonatkozó pontos hatását jelenleg vizsgáljuk. A kormányzati megtakarító intézkedések, melyek következtében korábban 5-7 milliárd forintos negatív hatással számoltunk a 2010-es árbevételünk és EBITDA-nk tekintetében is, kisebb nagyságrendű hatással lesznek idei eredményeinkre, azonban befolyásolják majd a következő évek eredményeit is. Következésképpen, a 2010-es bevétel- és rendkívüli tételek (és a különadó) nélkül számított EBITDA csökkenése a korábban várt 6-8%-os illetve 7-9%-os sávon belül, várhatóan a 6-8%-os sáv esetén inkább a 6%-hoz, míg a 7-9%-os sáv esetén a 7%-hoz közeli érték lesz.  CAPEX tekintetében megerősítjük azon szándékunkat, hogy a 2009-es szinthez képest 10%-kal kevesebbet költsünk 2010-ben beruházásokra. ¹”

¹Az összehasonlítás alapjául szolgáló 2009-es adatok: 644,0 milliárd forint bevétel; 262,8 milliárd forint rendkívüli tételek nélküli EBITDA és 101,9 milliárd forint CAPEX.

2010. harmadik negyedéves eredmények elemzése

Csoport

• A bevételek 3,3%-kal mérséklődtek 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos időszakához képest. A változatlanul kedvezőtlen gazdasági környezet és erős verseny következtében a hangalapú kiskereskedelmi bevételek minden piacon csökkentek. A vállalati ügyfelek racionalizálási törekvései következtében csökkentek a magyarországi mobil kiskereskedelmi bevételek, miközben a mobil végződtetési díjak 2010. elején történt csökkentése következtében mérséklődtek a mobil nagykereskedelmi bevételek is. Ezeket nem tudta ellensúlyozni a TV illetve a mobil szélessávú szolgáltatásokból származó bevételek növekedése.
• Az EBITDA 5,2%-kal mérséklődött, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 2,9%-kal csökkent az év harmadik negyedévében. Az EBITDA mérséklődése a bevételcsökkenés közvetlen következménye, amit a marketing, az anyag és fenntartási valamint a tanácsadói költségek csökkentését célzó intézkedések nem tudtak teljes mértékben ellensúlyozni.

Lakossági Szolgáltatások Üzletág (CBU)

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 1,3%-kal 80,0 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA 2,7%-kal 49,3 milliárd forintra nőtt 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos időszakához képest. Az EBITDA ráta 61,7%-ra nőtt annak köszönhetően, hogy a személyi jellegű költségek és egyéb költségek csökkentését célzó szigorú hatékonyságnövelő intézkedéseink ellensúlyozták a kedvezőtlen bevételi hatásokat.

• A vezetékes bevételek 5,9%-kal 30,9 milliárd forintra mérséklődtek 2010. harmadik negyedévben a hangalapú bevételek csökkenése miatt. A mobil helyettesítés valamint az IP-alapú szolgáltatások irányába történő migráció következtében ugyanis tovább csökkent az ügyfélállomány, ami kedvezőtlen hatással volt az átlagos árszintre és a forgalomra egyaránt. Mindemellett ugyan tovább nőtt a szélessávú ügyfelek száma (meghaladta a 640 000-et), az árak csökkenése és a kedvezőbb díjszabású csomagokra történő migráció következtében az internet bevételek kismértékben, 0,8%-kal mérséklődtek. A kedvezőtlen hatásokat részben ellensúlyozta, hogy a TV ügyfélszám növekedésének köszönhetően 19,0%-kal nőttek a TV szolgáltatásokból származó bevételek. A szatellit TV valamint az IPTV terjedésének köszönhetően TV előfizetőink száma a harmadik negyedév végén meghaladta a 725 000-et.
• A mobil bevételek 1,9%-kal 49,1 milliárd forintra emelkedtek a harmadik negyedévben. A forgalom növekedése, valamint a szerződéses ügyfelek arányának és számának jelentős növekedése sikeresen ellensúlyozta az árszínvonal csökkenését. A mobil végződtetési díjak 2010. januári 16%-os csökkentése ugyan kedvezőtlenül hatott a nagykereskedelmi bevételekre, ezt azonban ellensúlyozta, hogy a mobil szélessávú előfizetések 58,6%-os növekedésének következtében emelkedő mobil internet bevételeknek köszönhetően nőttek a nem hangalapú bevételek. A T-Mobile lakossági ügyfeleinek száma ugyan csökkent a 2009. szeptember végi szinthez képest, azonban ez elsősorban az inaktív ügyfelek erősödő lemorzsolódásának, valamint a dupla és tripla SIM kártyák lemondásának a következménye. Ennélfogva a T-Mobile nemcsak az aktív ügyfelek száma alapján mért piaci részesedését növelte 44,8%-ra, hanem aktív ügyfeleinek száma is nőtt 2,2%-kal.

Vállalati Szolgáltatások Üzletág (BBU)

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 4,3%-kal 37,3 milliárd forintra csökkentek, ugyanakkor az EBITDA 16,6%-kal 17,0 milliárd forintra csökkent 2010. harmadik negyedévben. Az EBITDA ráta 45,7%-ra mérséklődött, mivel a bevételek nagyobb része származik az alacsonyabb jövedelmezőségű rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból.

• A vezetékes bevételek 12,7%-kal 10,4 milliárd forintra csökkentek, mivel a makrogazdasági környezet továbbra is kedvezőtlen hatással volt a vállalati ügyfelek távközlési költéseire. Az ügyfélszám nagymértékű csökkenésének következtében folytatódott a hangalapú vezetékes bevételek jelentős visszaesése, s emellett erős árnyomással is meg kellett küzdeni, ami más termékkategóriákban is jellemző volt.
• A mobil bevételek 14,1%-kal 14,9 milliárd forintra csökkentek elsősorban a kormánynak adott árengedmények következtében csökkenő egyéb mobil bevételek miatt. Továbbá az átlagos árszint jelentős csökkenését nem tudta ellensúlyozni a forgalom növekedése és az ügyfélszám kismértékű emelkedése. Mindemellett a mobil bevételekre kedvezőtlenül hatott a mobil végződtetési díjak 2010. januártól hatályos csökkentése is.
• A rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek 23,2%-kal 12,0 milliárd forintra nőttek 2010. harmadik negyedévben, részben az ISH 2009. decembertől történő konszolidálásának köszönhetően. A jelenlegi gazdasági környezetre válaszul a beruházások szintje ugyan továbbra is a normálisnál alacsonyabb maradt, de a magán szektorban néhány informatikai beruházás nem volt tovább halasztható, ami hozzájárult a rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek növekedéséhez.

Macedónia

Macedóniában a bevételek 1,1%-kal 20,8 milliárd forintra csökkentek 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos időszakához képest, míg az EBITDA 3,7%-kal nőtt. Az árfolyamhatás (a harmadik negyedévben a forint átlagosan 4,8%-kal gyengült a macedón dénárhoz képest) nélkül számolva a bevételek 5,6%-kal mérséklődtek, az EBITDA 1,0%-kal csökkent. Következésképpen az EBITDA ráta az előző év azonos időszakában elért 54,5%-ról 57,1%-ra javult, a marketing költségek csökkentésének, a követeléskezelési hatékonyság javulásának és a 2009. harmadik negyedévben képzett magasabb céltartalékoknak köszönhetően.

• A vezetékes bevételek macedón dénárban számolva kismértékben, 1,7%-kal csökkentek. Az alternatív, kábel és mobil szolgáltatók támasztotta erős verseny miatt ugyan tovább csökkent a kimenő forgalom és nőtt az éves ügyfél lemorzsolódási ráta, ezen hatásokat azonban majdnem teljes mértékben ellensúlyozta a hangalapú nagykereskedelmi bevételek növekedése, ami a bejövő és a tranzit forgalom növekedésének, valamint a nemzetközi forgalom végződtetési és tranzit forgalom elszámolási díjainak az emelésének köszönhető. Ezen kedvező hatáshoz társult még az összekapcsolt csomagok iránti kereslet erősödése is, ami az internet és a TV szolgáltatásokból származó bevételek növekedését eredményezte.
• A mobil bevételek macedón dénárban számolva 8,4%-kal csökkentek az erősödő verseny következtében. Az ügyfélösszetétel javulása és a szerződéses ügyfelek számának növekedése ellenére az előre fizetett kártyás ügyfélszám jelentős csökkenése és az erős verseny miatti árcsökkentések kedvezőtlenül hatottak a bevételekre. Az MOU nőtt annak köszönhetően, hogy a szerződéses ügyfelek aránya az egy évvel korábbi 29,3%-ról 32,2%-ra emelkedett illetve, hogy nőtt a zárt felhasználó csoportajánlatokat igénybevevő ügyfelek köre. Ugyan nőtt a mobil internet használat és magasabb volt az SMS-ek száma is, az ingyenes vagy olcsó SMS-eket kínáló akciók miatt a nem hangalapú bevételek csökkentek 2009. harmadik negyedévhez képest.

Montenegró

Montenegrói leányvállalatunk bevételei kismértékben, 0,3%-kal 9,6 milliárd forintra nőttek 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos időszakához képest, az EBITDA pedig 14,1%-kal csökkent. 2009. harmadik negyedévben visszaforgatásra került 1,0 milliárd forint céltartalék, amit egy önkéntes leépítési programmal kapcsolatos peres üggyel kapcsolatban képeztek (2007. első negyedévben), és amely nélkül számolva az EBITDA 8,5%-kal nőtt 2010. harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az árfolyamhatás (a forint átlagosan 5,4%-kal gyengült az euróhoz képest 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos negyedévéhez viszonyítva) nélkül számolva azonban a bevételek 4,9%-kal mérséklődtek, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 3,0%-kal nőtt. A rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA növekedése a szigorú - elsősorban a marketing kiadásokat, tanácsadói költségeket és a technológia támogatási költségeket érintő - költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhető. A rendkívüli tételek nélkül számított EBITDA ráta 39,9%-ról 43,2%-ra javult.

• A vezetékes bevételek euróban számolva 3,1%-kal csökkentek 2010. harmadik negyedévben, mivel az internet és TV szolgáltatásokból származó bevételek növekedése csak részben ellensúlyozta a hangalapú kis- és nagykereskedelmi bevételek csökkenését. A hangalapú kiskereskedelmi bevételek csökkenését a mérséklődött mobiltarifák következtében erősödő mobilhelyettesítés okozta, ami kedvezőtlen hatással volt a hangalapú vezetékes forgalomra. A nagykereskedelmi bevételek csökkenése a Szerbiába irányuló nemzetközi forgalomban tapasztalt jelentős kiesés következménye, mivel ezen forgalom számottevő része ma már versenytársainkon keresztül halad. Másfelől az ADSL és IPTV előfizetők számának erőteljes növekedése következtében az internet és a TV bevételek is számottevő mértékben emelkedtek.
• A mobil bevételek euróban számolva 6,6%-kal csökkentek. A hangalapú bevételek csökkenésének oka elsősorban az előfizetők számának csökkenése illetve a csökkenő árszintek és változatlan forgalom együttes eredményeként csökkenő visitor bevételek. A nem hangalapú bevételek az ügyfélszám valamint az SMS árak csökkenésének következtében mérséklődtek.

Technológia Üzletág

A Technológia Üzletág a mobil és vezetékes hálózat működéséért és fejlesztéséért, valamint az informatikai üzemeltetésért felelős költségközpont. A hálózati és IT beruházások is ezen üzletágnál jelentkeznek. A Technológia Üzletág bevételei 24,6%-kal 2,1 milliárd forintra csökkentek, EBITDA szinten az üzletág vesztesége 6,3%-kal -9,9 milliárd forintra mérséklődött. A CAPEX 9,8 milliárd forint volt 2010. harmadik negyedévben.

Csoportközpont

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 12,5%-kal 30,0 milliárd forintra csökkentek. A bevételcsökkenés oka elsősorban a nagykereskedelmi bevételek mérséklődése, különösen a mobil bevételeké, mivel a végződtetési díjak 2010 elején 16%-kal csökkentek. EBITDA szinten az üzletág vesztesége -5,2 milliárd forintra nőtt, mivel a hangszolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések és az egyéb működési költségek csökkenése csak részben tudta ellensúlyozni a bevételek csökkenését és a tavalyi 1,2 milliárd forint végkielégítéshez kapcsolódó céltartalék visszaforgatás következtében megemelkedett személyi jellegű költségeket.

Tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálatok  
A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers, a Társaság könyvvizsgálója két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. 

Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is, amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot. 

További információkat a belső és a hatósági vizsgálatokkal kapcsolatosan a Magyar Telekom 2009. évi első, második és harmadik negyedéves, valamint 2010. évi első és második negyedéves 6-K formátumú jelentései, illetve a 2009. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentése tartalmaz. 

Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára” című, 2009. november 30-i keltezésű jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot. 

A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi tanácsadója rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat és következtetéseket tartalmazza: 
- Az Audit Bizottság és tanácsadója által a vizsgálat során megszerzett információk „azt mutatják, hogy a Magyar Telekom, a TCG és a Makedonski Telekom legfelsőbb vezetői szintjén szándékos szabálytalanságok történtek és a jogszabályoknak való megfelelés iránti elkötelezettség hiánya volt tapasztalható a vizsgálat alatt álló időszak során”. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban „elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadói szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.” Ezen szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság és/vagy érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen szerződések számviteli minősítését, azért, hogy megfelelően kerüljenek elszámolásra ezen kiadások. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg. 
- 2000 és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalatai akkori felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó cég kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy az ezen kifizetések alapjául szolgáló szerződések törvényesek lettek volna”. 
- „A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része a macedón kormánytól megszerzendő szabályozási vagy más előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek eltérnek a szerződések szövegében megjelölt céloktól.”  
- Ezen szerződések megkötésével és az azok alapján történt kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők többségével vagy mindegyikével jellemezhető ügyleteket: 
         - a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;  
         · hamis és félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;  
         · nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és teljesítésük figyelemmel kisérésének hiánya;  
         · a teljesítésre vonatkozó bizonyítékok hiánya; és   
         · nem a kifizetések alapját képező szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető, a Társaság javára szolgáló előnyök megszerzését szolgáló kiadások.  

A Végleges Jelentés kimondja, hogy „a Vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső kedvezményezettjeinek az azonosítását. 

A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna. 

Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket léptetett életbe. Ezen intézkedések magukban foglalták a Társaság belső kontroll folyamatainak felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére irányuló lépéseket, valamint a Társaság Megfelelőségi Programjának bevezetését is.  

A fenti intézkedésekre tekintettel, a Végleges Jelentésben foglaltak nem teszik szükségessé a Társaság Megfelelőségi Programjának változtatását. Ez a következtetés az Audit Bizottsággal megvitatásra került, és az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság megfelelőségi programjával és belső kontroll folyamataival kapcsolatban.

A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak esetlegesen kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni lehetséges jogérvényesítési lehetőségek természetét és körét. 

Mint azt a Társaság korábban bejelentette, a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó tevékenységeire vonatkozóan. Továbbá, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanúja alapján nyomozást indított a belső vizsgálat körébe tartozó egyes tevékenységekkel kapcsolatban. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette, a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés ügyében. Továbbá, a Montenegrói Legfőbb Államügyész szintén nyomoz a Társaság montenegrói leányvállalatának a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységeire vonatkozóan, és a Társaság montenegrói leányvállalatától információkat kért a releváns szerződésekkel kapcsolatban. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság folyamatosan együttműködik a hatóságokkal. 

A Társaság külső jogi tanácsadóján keresztül a közelmúltban megbeszéléseket kezdett a DOJ-vel és az SEC-vel a Társasággal kapcsolatos vizsgálataik egyezség útján történő lezárásának lehetőségével kapcsolatban. A Társaság még nem jutott megállapodásra sem a DOJ-vel, sem az SEC-vel a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban, és a megbeszélések mindkét hatósággal folyamatban vannak. Lehetséges, hogy nem tudunk egyezségre jutni ezen hatóságokkal. A vizsgálatok bármilyen módon történő lezárása büntető vagy polgári jogi szankciókhoz vezethet a Társasággal, illetve leányvállalataival szemben, beleértve a pénzbüntetést és/vagy a vagyoni előny elvonását, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Társaság pénzügyi helyzetére, működési eredményeire illetve cash flow-jára, valamint további változtatások lehetnek szükségesek a Társaság üzleti tevékenységében és megfelelőségi programjában. A Társaság nem tudja előre jelezni, illetve megbecsülni, hogy a DOJ, illetve SEC vizsgálatok egyezséggel történő lezárására sor kerül-e, és ha igen, mikor, illetve bármely ilyen egyezség feltételeit és egyéb jellemzőit, ideértve az esetleges pénzbüntetés és/vagy a vagyoni előny elvonásának mértékét, továbbá ezen vizsgálatok végső kimenetelét, valamint a vizsgálatok lezárásnak a pénzügyi beszámolóinkra és/vagy működési eredményeinkre gyakorolt hatását, ha lesz ilyen. Ezért a Társaság a 2010. szeptember 30-i pénzügyi beszámolóiban a vizsgálatokra nem képzett céltartalékot. 

A Magyar Telekom 2010 első három negyedévében 2,0 mrd Ft-ot fordított a vizsgálatokra, amelyet a Csoportközpont egyéb működési költségei tartalmaznak. 


A T-Mobile Macedóniát érintő belső vizsgálat
A Magyar Telekom 2010 második negyedévében értesült a T-Mobile Macedóniánál történt számviteli hibákról egyes halasztott (előre fizetett) bevételek elszámolásával összefüggésben, és belső vizsgálatot kezdett. A Társaság tájékoztatta az Audit Bizottságát, a független könyvvizsgálóját, valamint a DOJ-t és az SEC-t is a számviteli hibákról és arról, hogy belső vizsgálatot folytat. 

A belső vizsgálat végeredménye alapján a Társaság arra a következtetésre jutott, hogy 2010 első és második negyedévében, valamint a 2006., 2007., 2008. illetve 2009. december 31-én véget ért években, egyes halasztott (előre fizetett) bevételekkel kapcsolatban számviteli hibák történtek. A belső vizsgálat végeredménye alapján nincs arra utaló jel, hogy 2006 előtt bármely összeggel kapcsolatban számviteli hiba történt volna. 

Mint azt a Társaság korábban bejelentette, a Társaság kiterjesztette belső vizsgálatát a T-Mobile Macedóniával összefüggő egyéb egyenlegekre. A Társaság befejezte ezt a vizsgálatot, és nem talált olyan jelentős számviteli hibát, amely a Magyar Telekom jelen időszakra vagy korábbi időszakokra vonatkozó közbenső vagy év végi pénzügyi beszámolóit érintené. 

A számviteli hibák ismert mértékére tekintettel, továbbá mivel nincsen arra utaló jel, hogy a Magyar Telekom bármely felső vezetője utasítást adott volna a számviteli hibákat eredményező lépésekre, illetve hogy azokról tudott volna, a Társaság arra a következtetésre jutott, hogy a számviteli hibák nem jelentősek a Társaság korábban közzétett konszolidált pénzügyi beszámolói szempontjából, valamint nem jelentősek a Társaság jelen konszolidált pénzügyi beszámolója szempontjából, és nincsenek hatással a Társaság korábbi értékelésére, amely szerint a pénzügyi jelentéstétel belső kontrollja hatékony. A Társaság a mérlegben még fennálló hibákat 2010 második negyedévében javította. Továbbá a Társaság javító intézkedéseket kezdeményezett a jövőben a hasonló számviteli hibák kockázatának mérséklése érdekében, ideértve a munkavállalókkal kapcsolatos lépéseket és a belső kontroll környezet továbbfejlesztésére irányuló lépéseket.

A Magyar Telekomról

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Üzleti tevékenységét két üzletágán keresztül látja el: Lakossági Szolgáltatások (az otthonokhoz kapcsolódó T-Home és a mobil kommunikációs T-Mobile márka); Vállalati Szolgáltatások (T-Systems márka). A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, és többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb  távközlési szolgáltatójában. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.

Ezen befektetői közlemény jövőre vonatkozó kijelentéseket is tartalmaz. Azon megállapítások, melyek nem múltbeli eseményekre vonatkoznak (azaz a véleményünkre és várakozásainkra vonatkozó kijelentések), jövőre vonatkozóak. Ezen kijelentések a jelenlegi terveken, becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, ezért nem lenne helyes ezen kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó módon támaszkodni. A jövőre vonatkozó kijelentések azon időpontbeli állapoton alapulnak, amelyben ezen állítások elhangzanak, s nem vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a kijelentések bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján a továbbiakban nyilvánosan frissítsük, módosítsuk.

A jövőre vonatkozó kijelentések önmagukban rejlő kockázatokkal járnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos olyan fontos tényező van, amelynek hatására a tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek az előretekintő jellegű megállapításoktól. Az ilyen tényezőket többek között a 2009. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentésünk is részletezi, amelyet az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletéhez, azaz a U.S. Securities and Exchange Commissionhoz (SEC) nyújtottunk be.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készített kimutatások mellett a Magyar Telekom nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatókat is közzétesz, többek között EBITDA, EBITDA ráta, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA ráta és nettó adósság mutatókat. Ezek a nem-GAAP mutatók kiegészítik, nem pedig helyettesítik az IFRS szerint közzétett információkat. A nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatók nem azonosak sem az IFRS, sem más, általánosan elfogadott számviteli elvek szerint készített mutatókkal. Előfordulhat, hogy más társaságok ezeket a fogalmakat más módszertan szerint határozzák meg. A fogalmak értelmezéséhez további részletes információ található a pro forma számok összeegyeztetése oldalon, amely megtalálható a Magyar Telekom Befektetői Kapcsolatok honlapján: www.telekom.hu/befektetoknek.