Sajtóhírek
Hogyan egészíti ki egymást a mobil és vezetékes kommunikáció?
Budapest, 2003. október 1.
Egy kerekasztal-beszélgetés során György Péter esztéta, Nyíri Kristóf filozófus, és Tóth László, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Piacelemzési Főosztályának vezetője több szemszögből vizsgálta a távközlési piac jelenét és jövőjét. A három szakértő arra kereste a választ, hogy mik a vezetékes- és mobiltelefon hosszú távú egymás mellett élésének feltételei.
Tóth László szerint a tévé mindennapossá válásával nem
szorult ki a mozi, mint ahogy a digitális technika sem váltotta fel a nyomtatott
könyvet. A vezetékes telefon sem tűnik el, csupán kell egy kis idő, míg
megtalálja a helyét a mobil kihívásaival szemben. Az előfizetői számokban
bekövetkezett stagnálás is a nemzetközi tendenciát követi.
A vezetékes
telefon funkcióvesztését a Szonda Ipsos által a távközlési piacról készített
átfogó kutatás adatai sem támasztják alá. Míg a mobiltelefont használók 78%-a
tartja a mobiltelefonálást valamelyest helyettesíthetőnek SMS-ezéssel, a
vezetékes telefonálást már csak 41%-uk esetében válthatja ki az SMS-ezés. Sőt,
44%-uk egyáltalán nem tartja helyettesíthetőnek a vezetékes telefont szöveges
üzenetekkel.
A mobil sikertörténetének megkérdőjelezése nélkül Nyíri
Kristóf elismerte, hogy a személyhez, nem pedig helyhez kötött mobiltelefonnak
van egy pszichológiailag megbolondító hatása, melynek következtében a
beszélgetések kezdetén helyre kell állítani a térkoordináták valódiságát. Soha
nem tudhatjuk, hogy a hívott fél hol és milyen körülmények között tartózkodik
éppen. A vezetékes telefonálás során a kommunikációnak nincsenek nyugtalanító
aspektusai. Nyugodt, bensőséges hangulatot biztosít. A kommunikációs
eszközhasználat eltérő pszichológiai, antropológiai aspektusait, a szerepkör
változását tanúsítja az is, hogy míg régen a mobilszámunkat titkoltuk, ma már a
lakásunkban található vezetékes telefonszám az, ami igazán privát információnak
számít.
György Péter hívta fel a figyelmet az intimitáson túlmutató
gyakorlati előnyökre és hátrányokra is. Példaként az augusztusi New York-i
áramszünetet, a „black outot” említve, amely a vezetékes telefonálás egyértelmű
diadalát hozta. A 110 Volton működő komputerek és ezáltal a mobilkommunikáció is
megbénult. Ugyanakkor az elsötétült város telefonfülkéi előtt hosszú sorok
kígyóztak.
A másik gyakorlati érv a vezetékes telefon mellett a rajta
keresztül megvalósítható internetcsatlakozás. Sokan éppen ezért az internetet
tekintik a vezetékes kommunikáció „mentőövének”.
A Szonda Ipsos
felméréséből is kitűnik, hogy a stagnáló vezetékestelefon-használat számára az
internet nem csupán a mentőöv szerepét tölti be, hiszen a statisztika szerint a
legtöbb (61%) otthoni internetezési lehetőséggel bíró háztartás hagyományos
vezetékes telefonon csatlakozik a világhálóra. Ezt követi a még mindig vezetékes
ISDN-csatlakozás (14%), a kábeltelevízió (12%), majd holtversenyben az ADSL és a
mobil (7%).