Sajtóhírek
Védekezés a kapcsolatváltó betárcsázó programok ellen
Budapest, 2004. július 15.
Az internet terjedésével egyre többen kerülnek hálóközelbe, sokan közülük csak most ismerkednek a világhálóval. Az utóbbi időben terjednek azok a szoftverek, amelyek - gyakran a felhasználó tudta nélkül - emelt díjas vagy külföldi telefonszámokat hívnak fel internetkapcsolat létesítésére. Az ilyen visszaéléseket lehetővé tevő úgynevezett betárcsázó programok létezéséről nem a telefonszolgáltató cégek tehetnek, de a Matáv mint a legnagyobb magyar távközlési szolgáltató, az internet elterjesztésének elkötelezett támogatójaként a NETÉRT-tel közösen (NET-Felhasználók Érdekvédelmi Társasága) kíván fellépni a betárcsázó programok ellen.
Hogyan válhatunk a betárcsázó programok áldozataivá?
A kapcsolatváltó betárcsázó programok olyan szoftverek, amelyek nem
képesek önmaguktól reprodukcióra, "terjedésre", aktivizálódásra, tehát
nem vírusok. Nem mások, mint kártékony programok, amelyek az
internet-felhasználó szándéka vagy tudta és/vagy beleegyezése nélkül
letöltődnek, és működésbe lépnek. Ezek után megváltoztatva a rendszer
beállításait, külön erre a célra létrehozott emelt díjas - távolsági,
esetleg külföldi - számokon keresztül kapcsolódik hálózati
szolgáltatásokhoz, vagy egy szeparált hálózatra, illetve számítógépre.
- A betárcsázó programokat általában weboldalakról tölti le a gyanútlan
felhasználó, különféle extra szolgáltatások elérése reményében. Ilyen
extra szolgáltatásokat találhatunk például az erotikus filmeket/képeket
kínáló oldalakon, illegális programgyűjtemények oldalain, de akár
gyermekeknek szánt interaktív site-okon, vagy filmek, híres emberek
posztereit kínáló helyeken.
- Mostanában már nem csak a kalandos kedvű szörfözők futhatnak
betárcsázó programot rejtő oldalakba. Alkalmazóik sokkal
célirányosabban, például kéretlen reklámlevélben (népszerű nevén: spam)
juttatják el honlapjaik címét leendő áldozataikhoz. A felhasználó a
feltételeket elfogadva (rákattintva) olyan programot telepíthet, ami
utána magától kezdeményez nemzetközi vagy emeltdíjas hívásokat, és így
akár százezer forintos telefonszámlát generálhat. Az esetek egy
részében a felhasználási szerződésben eldugva szerepel az a tény, hogy
a szám emelt díjas, de a felületes szemlélőnek ez elkerüli a figyelmét,
főként, ha a szerződés nem is magyarul íródott. Ezek a programok a
számítógép megszokottan használt internet csatlakozását kikapcsolják,
és egy emelt díjas telefonszámon keresztül érnek el szolgáltatásokat. A
felhasználó számára ez rendkívül magas telefondíjat eredményezhet.
- Veszélyeztetettnek minősül minden számítógép, melyhez modemen
keresztül telefonvonal csatlakozik, még akkor is, ha a modemet nem
internet elérésre, hanem például kizárólag fax üzenetek küldésére és
fogadására használjuk, és az internetre más módon (ADSL, kábelnet,
stb.) csatlakozunk.
- A rosszindulatú program gyakran banner (reklámcsík) vagy felugró
"pop-up" ablak formájában kínálkozik fel telepítésre, esetleg sok
különféle böngésző ablakot nyit ki egyidejűleg.
- Jelenleg a Windows 95/98/NT/ME/2000/Xp operációs rendszerek a
legelterjedtebbek a világon, ezért óhatatlanul is az ilyen
munkaállomások válnak a "csaló betárcsázó" programok leggyakoribb
áldozatául.
- A Microsoft szinte hetente ad ki biztonsági javításokat
rendszereihez, melyek gyógyír gyanánt szolgálnak az olyan hibákra,
melyeken keresztül ezek a programok észrevétlenül kerülhetnek gépünkre.
Szerencsésebb esetben ezek a hibák előbb jutnak a Microsoft tudomására
mint olyan csoportok kezére, akik ezt ki akarják - és ki is használják.
Mit (nem) tehet a szolgáltató?
- Az előfizetői hozzáférési pontról kezdeményezett hívásokat a
távbeszélő szolgáltatóknak a hatályos törvényi kötelezettségek alapján
teljesíteniük kell.
- A távbeszélő szolgáltatóknak nem áll jogukban ezen hívások
jogosságát, illetve szándékosságát vizsgálni, továbbá azt sem
vizsgálhatják, hogy a fennálló internetkapcsolaton keresztül milyen
információk áramlanak, így a ténylegesen teljesített szolgáltatásért az
adott iránynak megfelelő díj felszámítására jogosultak.
Hogyan lehet védekezni?
A hasonló csalások ellen többféle módon is lehet védekezni. Elsősorban
az internetezőknek kell körültekintően eljárniuk, de a szolgáltatóknak
- a távbeszélő és az internet szolgáltatóknak egyaránt - meg kell
ragadniuk minden lehetőséget, hogy a lehetséges veszélyekre felhívják a
figyelmet, illetve a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítsák azokat.
Mit tehet a felhasználó?
- Először is bizonyosodjunk meg róla, hogy az adott hívás valóban
számítógépünkről lett-e kezdeményezve. Nem egy olyan esetről hallani,
amikor a vizsgálat végén kiderül, hogy esetleg valamely fiatal
családtagunk próbálkozott valamivel.
- A legfontosabb teendő az éberség. Nem jóhiszeműnek, inkább
tájékozottnak és gyanakvónak kell lennünk. Ha ismeretlen oldalakra
tévedünk különös körültekintéssel fontoljuk meg minden kattintásunkat.
Az eddig regisztrált esetek többségében úgy tűnik, a károsultak - kellő
figyelemmel - előre észlelhették volna a veszélyt. Elenyésző például
annak a valószínűsége, hogy értékes tartalmat valóban ingyenesen (és
egyúttal legálisan) tegyen hozzáférhetővé a szolgáltató.
- Az internet böngészők a programok elindítása előtt a felhasználó
engedélyét kérik a művelethez. A legfontosabb szabály: Amiről nem
tudjuk, hogy pontosan mit is csinál, arra mindig a nem a helyes válasz.
Legyünk óvatosak, ne kattintsunk olyan ablakra Yes-el, aminek hatásában
nem vagyunk teljesen biztosak.
- Gyakori az a módszer, hogy a program telepítés előtt "rá is kérdez",
hogy a felhasználó biztosan szeretné-e installálni a szoftvert.
Ilyenkor persze nem ritkán megtévesztő üzenetekkel próbálja
félrevezetni az oldal látogatóját, mindezt bonyolult idegen nyelven
megírt üzenetekkel. Alapvető szabály: ha netezés közben olyan felugró
ablakkal találkozunk, amelynek tartalmát nem értjük, akkor egyszerűen
zárjuk be. Ha hirtelen telepíteni akarna valamit a gép, akkor arra
netezés közben mindig a NEM vagy a NO a helyes válasz.
- A Microsoft operációs rendszereit használva a legnagyobb veszély az,
hogy a tárcsázási folyamat (kényelmi okokból) rendszerint rejtve
folyik, a felhasználó nem tudja, hogy pontosan mi történik. Néhány
esetben már az is elegendő ellenintézkedés, ha nem engedélyezzük, hogy
a Windows automatikusan, megerősítés nélkül tárcsázza internet
szolgáltatónk számát. A kapcsolatot csak beleegyezésünkkel (párbeszéd
ablakban rákérdezve), illetve kifejezetten csak a felhasználó
parancsára (kézi indítás) hozza létre, bár biztos védelmet ez a módszer
nem ad. Ismert több olyan tárcsázó, amely megkerüli a kapcsolódás
jóváhagyásának kérését, és öntevékenyen, rejtve tevékenykedik.
Hatásosabb, ha a telefonos beállításoknál a csatlakozás idejére nem
kapcsoltatjuk ki a modem hangszóróját, így tárcsázásnál mindig
hallhatjuk a jellegzetes hangot, és szükség esetén még idejében
közbeléphetünk.
- Ha már települt gépünkre a nemkívánatos tárcsázó program, azt a
vírusokhoz hasonlóan, speciális szoftverek segítségével lehet
legkönnyebben eltávolítani. Windowsra ilyen például az Ad-aware
(www.lavasoftusa.com, www.ad-aware.com) vagy a Spybot Search &
Destroy (www.safer-networking.org). Gyakran frissíteni kell
rendszerünket, mindig letölteni az aktuális biztonsági javításokat,
melyek megakadályozhatják, hogy a kártékony programok - beleértve a
vírusokat is - észrevétlenül felkerüljenek a gépünkre.
- Jelentsük be telefonszolgáltatónknál a problémát, részletezve, hogy
milyen program tárcsázott, illetve milyen számot. A programot a fentebb
említett szoftverekkel tudjuk beazonosítani és a jövőre nézve a
felsorolt lehetőségek igénybevételével elkerülhető a betárcsázó
programokkal történő károkozás. Tekintettel arra, hogy a távbeszélő
szolgáltató a műszaki eszközeivel észlelt híváskezdeményezést a
szolgáltatási kötelezettségének megfelelően teljesítette, a forgalom
lebonyolításáért járó szolgáltatási díjra jogosult.
- Ha lehetőségünk van rá, alkalmazzunk külső modemet, amit használaton
kívül tartsunk kikapcsolva, belső modemek esetén pedig húzzuk ki a
telefonvezetéket.
- Számos Internet Explorer beállítás létezik, mellyel - kompromisszumot
kötve a kényelem és biztonság kérdésében - megakadályozhatjuk a nem
kívánt programok letöltődését. Az internet biztonsági beállításai
között például globálisan tilthatjuk az ActiveX vezérlők letöltését (a
programok telepítését ilyen scriptek szokták elvégezni), vagy
korlátozhatjuk futtatásukat a digitálisan aláírt példányokra.
Megadhatjuk, hogy a letöltött ActiveX-ek csak felhasználói
megerősítéssel indulhassanak (bár ez a lehetőség viszonylag kis hatású
azoknál a szörfözőknél, akik előzőleg már a YES-re kattintottak abban
az ablakban, ami - igaz, apró betűkkel - felhívta a figyelmet a
következő hívások borsos áraira).
- A Windows modernebb változatai (az NT-től kezdődően) egyre
kifinomultabb lehetőségeket adnak a felhasználói jogosultságok
korlátozására. Ezek használata is alkalmas megfelelő védelem
kialakítására, de beállításuk mélyebb szakértelmet kíván.
- Mivel a betárcsázó programok jó része valamely felugró ablakból
kerülhet a számítógépünkre, érdemes ezeket - az amúgy is rendszerint
csak zavaró - "pop-up" ablakokat eleve letiltanunk. A Windows XP
második javító csomagja már tartalmazza ezt a lehetőséget, régebbi
változatok esetében valamely ingyenes programmal oldhatjuk meg a
feladatot (pl. EMS Free Surf, www.emsproject.com). A megelőzésnél a
védelem hatásfokát emelik a megfelelően beállított személyi tűzfalak
is. Fokozza a védelmet, ha internetezéshez létrehozunk egy külön
felhasználói profilt minimális jogosultsági körrel (például csak adott
könyvtárba írhat, programot nem telepíthet, rendszerbeállításokat nem
változtathat meg).
- A Linux felépítése és jogosultság kezelő rendszere miatt nagyon nehéz
olyan programot készíteni, amely a szóban forgó csalást Linuxon teszi
meg. Ha nem rendszergazdai jogosultságokkal felruházott felhasználóként
dolgozunk, akkor gyakorlatilag biztonságban vagyunk a betárcsázó
programoktól. Ennek ellenére ne feledjük: az, hogy Linuxot használunk,
önmagában nem nyújt megbízható védelmet. A csalók igen leleményesek,
nem elképzelhetetlen, hogy már készül a programok linuxos változata.
Kerüljük el a hamis biztonságérzetet.
- Ha a Linuxon Windowst futtató virtuális gépet (például vmware) vagy
windows emulátort használunk, e környezetekben nagyrészt ugyanazok a
szabályok érvényesek, mintha a Windows önálló operációs rendszerként
működne. Ha úgy akarjuk elkerülni a kellemetlenséget, hogy ne kelljen a
beállításokkal bíbelődni, legegyszerűbb, ha letiltjuk a virtuális gép,
illetve emulátor hozzáférését a soros illesztőhöz, amely a modemhez
csatlakozik (az eljárás azonos beépített vagy USB modem esetén is).
Mit tehet a szolgáltató?
Tájékoztatás
A védekezéshez az első fontos lépés a felhasználók megfelelő tájékoztatása.
- Az internetről való általános tájékozódásra a honlapon más
lehetőségeket is nyújt a Matáv a www.matav.hu honlapján, amelyen a
"kezdőket" segítendő létrehozott egy ingyenes internet-tanfolyamot,
melynek keretében a kapcsolatváltó betárcsázó programok veszélyére is
felhívják a figyelmet. A honlapon a "hónap témájaként" foglalkoztak a
problémával, az internethasználók itt olvashatnak a lehetséges
védekezésről is.
- A honlapon a Matáv lehetőséget biztosít arra, hogy az internetezők
szakértőktől kérdezhessenek és kaphassanak választ az internetezésről.
- A Matáv honlapján lehetőség van ingyenes internet-tanfolyam
(e-learning) végzésére, amihez a felhasználónak csak regisztrálnia kell
magát, majd 6 kötelező és több választható lecke átvétele után
oklevelet kaphat erről. Ha egyedibb kérdésre akar a felhasználó választ
kapni, akkor "Kérdezd a szakértőt!" címszó alatt érdeklődhet. Ezeket az
e-maileket 48 órán belül megválaszoljuk.
- A Matáv a telefonszámlával együtt postázott márciusi Hírmondóban is
figyelmeztette az ügyfeleket a veszélyre. Emellett számos fórumon és
híradásban foglalkoztak ezzel a témával a Matáv Csoport tagjai.
Forgalomfigyelés
- A Matáv folyamatosan figyelemmel kíséri a belföldi és nemzetközi
forgalmak alakulását. Ha egy adott hívószámra irányuló forgalom
kirívóan megnő, a Matáv a nemzetközi társszolgáltatói kapcsolatain
keresztül felveszi a kapcsolatot a külföldi távközlési szolgáltatóval.
Amennyiben az adott hívószámról egyértelműen megállapítható, hogy
kapcsolatváltó betárcsázós programokkal való visszaélésekhez
használják, akkor a Matáv letiltja az automatikus hívásfelépítés
lehetőségét az adott hívószámra, de a hívószám továbbra is kapcsolható
kezelőn keresztül.
Híváskorlátozás
- A Matáv kétféle híváskorlátozás szolgáltatást nyújt előfizetőinek.
Mindkettő alkalmazható globálisan, minden hívásra érvényesen, vagy
bizonyos hívástípusokra, számtartományokra (mint például emelt díjas,
műholdas, nemzetközi vagy távolsági hívások).
- A híváskorlátozás a betárcsázó programok elleni egyik legegyszerűbb
védekezési módszer, melynek két fajtája a szolgáltatónál rendelt
jelszavas, és a tartós híváskorlátozás. A jelszavas híváskorlátozás
lehetővé teszi, hogy mások - a segélykérő, a hibabejelentő és a
távolsági bejelentő hívások kivételével - csak az előfizető által
előzetesen engedélyezett irányokba kezdeményezhessenek hívásokat. A
korlátozás beprogramozásához és törléséhez a jelszó szükséges, amelynek
használatával akadálytalanul lehet telefonálni.
- A tartós híváskorlátozással bármilyen, vagy bizonyos fajta hívás
kezdeményezését le lehet tiltani a készülékről. A két szolgáltatás
(jelszavas és tartós híváskorlátozás) együtt nem vehető igénybe. A
korlátozás kérhető tartósan (csak a szolgáltató által feloldható) vagy
jelszavas formában. Ez utóbbi választása esetén a korlátozott hívások
egy négyjegyű kód megadása után indíthatók. A tartós tiltás Minimál és
Felező díjcsomag esetén ingyenes, egyébként 1435 Ft egyszeri díjért
kérhető. A jelszavas védelem havi díja 262,5 Ft.
A szolgáltatások ügyfélszám és személyes adatok megadása után
megrendelhetők a Matáv telefonos ügyfélszolgálatánál (1212), interneten
(e-mail-ben vagy akár chat-en is a Matáv internetes ügyfélszolgálati
oldalán) vagy személyesen, bármely Matáv Pontban.